Talajigény[]
Az ország minden vidékén termeszthető.
Telepítés[]
4,5-5,0 m sortávolságra és 1,8-2,0 m-es tőtávolságra ajánlják telepíteni.
Az ültetőgödör aljára szórjunk komposzttal elkevert erdei földet, kevés avart. Ültetés után alaposan locsoljuk be.
A csipkét napon és félárnyékban egyaránt sikeresen termeszthetjük. Kedveli az enyhén savas, jó vízáteresztő képességű talajokat.
Kialakítása[]
A bokor 1-3 méter magasra fog megnőni.
Telepítéskor a talaj fölött 10 cm-nyire vissza kell vágni.
A telepítést követő 2. évben 4-5 db 1,0-1,5 m-es hajtás kifejlődésére kell számítani.
A következő években a tő közelében kihajtott erős sarjakból 3-4-et meg kell hagyni a folyamatos ifjítás érdekében, mert a 4 évesnél idősebb vázágakat tőből ki kell vágni.
Metszése[]
Folyamatos ifjítás, érdemes sövényszerűen nyírogatni is, mert így kialakul egy sűrű hajtásrendszer a bokor külső zónájában, ami nagyon megkönnyíti a szedést.
A metszés a beteg ágak eltávolítását jelenti. Az alakítás másik fő szempontja a megközelíthetőség. Bizonyos bokorméreten túl a bokor belsejéhez nem fogunk hozzáférni, de ott általában amúgy is ritkásabb lesz a termés. Valamivel szorgosabb metszés segítségével már 2-3 bokorból is kiváló védősövényt nevelhetünk.
Trágyázása[]
Az első két évben nem igényel trágyázást, elegendő az ültetéskor a gödör mélyére adott indító adag. Később évenként és négyzetméterenként 6gramm hatóanyag nitrogént, 5 gramm hatóanyag foszfort és 15 g hatóanyag káliumot ajánlatos adni. A nitrogént két részben, tavasszal 4 grammot, nyár végén 2 grammot kell kiszórni. A foszfort és a káliumot ősszel kell kiszórni.
Növényvédelem[]
A csipkét a rózsánál tapasztalt kártevők és kórokozók támadhatják meg. Megelőzésként távolítsuk el a fertőzött növényi részeket, tartsuk be a metszési szabályokat és biztosítsuk a növény tápanyag- és vízellátását.
- A jelentős kárt okozók: levéltetű, hajtáscsúcs pusztító darázs, keleti gyümölcsmoly, feketefoltosság. Ezek ellen feltétlenül védekezni érdemes, vagy el kell tűrni valamennyi károsodást.
- A kevésbé veszélyesek: lisztharmat, gubacsdarázs, szabóméh, pajzstetű, melyeknél csak eseti védekezés szükséges.
Szaporítás[]
Magvetés, bujtás, fás dugványozás.
Fajták[]
Szelektált vadrózsák[]
A vadon tenyésző Rosa canina változatos állományából szelektált ki fajtákat a Fertődi Gyümölcstermesztési Kutató Intézet és a Piricsei Kert-Tész Szövetkezet.
Ezek a kiválasztott fajták nagyobb gyümölcsűek, jobb a gyümölcshús/mag arányuk (60 %), kevés tövisűek, C-vitamin tartalmuk 100 és 350 mg/100g között változó. Magnéziumtartalmuk 150 mg/100g körül van.
Hibrid fajták[]
Kárpátia nevű szlovákiai fajta a legismertebb. Igen nagy, kétszerakkora bogyójú, mint a szelektált vadrózsák, húsaránya 75 %. Kimagozása könnyebben megy, mint a vadrózsáké.
C-vitamin tartalma a legjobb 1200 mg/100g, béta-karotin tartalma 5-ször magasabb, mint a vadrózsáké. Viszont magnézium tartalma kicsit alacsonyabb, 106 mg/100g.
FRP 1 fertődi hibrid, mely nagyobb bogyójú, mint a Kárpátia.
PiRo 3 német hibrid, mely szintén nagyobb bogyójú, mint a Kárpátia, és húsaránya 80%-os
Termés[]
A csipkebogyó.
Szüretelés[]
- Ideje
A Kárpátia fajta már július végén, augusztus elején szedésre érett. Az egyszerű vadrózsafajtáknál augusztus végétől szeptember végéig, amikor már élénkpirosra színeződtek a termések, el lehet kezdeni a szedést. Néhány helyen azt olvashatjuk, hogy meg kell várni, amíg megcsípi az első fagy, de ennek hátrányai vannak. A C-vitamin tartalom már a teljes érés után is csökken, a túléréskor még inkább. A hagyományos elkészítési módszer szerinti mag és szőrkikaparás pedig nagyon nehéz lesz, a megpuhult gyümölcshús miatt.
- Módja
Jelenleg csak kézi szedéssel, mert lerázni nem lehet. Márk Gergely leírta egy fajtajelöltjét, amely alkalmas lenne gépi szedésre, mivel egy magasságban, csokrosan, egyszerre érik, így lefésülhető. A teljes színeződés után még 6 hétig szilárd marad a húsa. Hektáronkénti 30-50 ezer tővel 25 tonna termést hozhat. Sajnos nem terjedt el a gyakorlatban. Házikertben, saját felhasználásra érdemes úgy szedni, hogy a bogyót kicsit visszahajlítva letépjük, mert így szár nélkül leválik, és a feldolgozásnál már nincs szükség a szárcsonk levágására. A szedési teljesítmény a jól gondozott bokroknál 4-6 kg óránként. A várható termés 1,5-7,0 kg/bokor. 1 kg gyümölcsből 0,5-0,6 kg lekvár készíthető.
Erdei szüreteléskor mindig gondoljunk az erdő lakóira is. Ne kopasszunk le teljesen egy-egy bokrot, inkább szemezgessünk.
Szárításra (teakeverékekhez) a kemény húsú, feszes héjú csipkebogyót keressük. Egyéb célokra (lekvár, szörp vagy bor készítéséhez), illetve friss fogyasztáshoz jobbak a megpuhult egyedek, tehát várjuk meg az első fagyokat.
A foltos, sérült vagy túlságosan puha bogyó még jó lehet azonnali fogyasztásra; tárolásának, feldolgozásának sikere azonban kétséges.
Feldolgozása[]
A dércsípte bogyók legfeljebb 1-2 napot várakozhatnak a hűtőszekrényben. Bor, szörp és (hecsedli)lekvár készül belőle.
szárítás[]
Szárításhoz a terméseket hasítsuk ketté, esetleg daraboljuk apróra, és melegen, a megfelelő szellőztetés biztosítása mellett szárítsuk meg. Légmentesen záró edényben, sötét helyen egy évig is eltarthatjuk.
lekvár[]
(Hecsedli)
- A megmosott gyümölcs előkészítése: levágják a szárcsonkot és a csészelevél maradványait, elfelezik a bogyót és kikaparják a magokat és a szőröket.
- Megfőzik annyi vízben hogy teljesen ellepje a gyümölcsöket, addig, hogy paszírozható legyen (1 kg gyümölcsnél kb. 1 óra).
- Darálással, turmixoljással vagy krumplitörővel előkészítik.
- Paszírozzuk.
- Cukrot vagy mézet (1 kg gyümölcshöz 700 g) adnak hozzá.
- Üvegekbe töltés.
Mivel a gyümölcsben sok pektin van, a törésnél az összes főzővizet kell hozzá adni, hogy híg lekvárszerű legyen, mert egyébként nagyon nehezen és rossz hatásfokkal lehet passzírozni.
1,0 kilogramm gyümölcsből 0,6 kg lekvárra lehet számítani.
Egyes receptek a cukor hozzáadása után is főzést javasolnak, de szerintem felesleges, mert a második főzés nélkül is jól eltartható. Aki aggódós, az inkább forró vízfürdőben kezelje a megtöltött üvegeket.
Fogyasztása[]
- Nyersen: vágjuk le a termés végét és a magok benntartása miatt óvatos nyomással préseljük ki a bogyó közepét. A krémszerű hús azonnal fogyasztható.
- Szárítva: teák ízét javítja. Felhasználás előtt langyos vízben áztassuk.
- Főzve: az egészben hagyott termésekből készített főzetet egyre finomabb szűrőn átpasszírozva távolítsuk el a szőrös magvakat. Édesítsük, majd a kívánatos állag eléréséig főzéssel sűrítsük. Forrón töltsük üvegekbe és szárazdunsztban tartósítsuk. Friss fogyasztásra vaníliával ízesíthetjük, búzadarával sűríthetjük.
- Tea: A felaprított csipkebogyókat hideg vízben hagyjuk állni egy éjszakán át.
Kultúra[]
Kapcsolódó hagyományok:
- A Szent György naphoz kapcsolódó állatvédő rítusok keretében Turóc völgyében a csordát csipkefa ágakon hajtották keresztül.
Források[]
Bálint gazda: vadrózsatermesztés házikertben
Bálint gazda: Vadrózsafajták
Bálint gzada: Lekvárkészítés csipkebogyóból, HarmoNet: Hecsedlilekvár
Mi fán terem? Csipkebogyó