FANDOM


Szikes talajokonSzerkesztés

Ezeken a talajokon a szikesedés kis és nagy területeken, a foltokon vagy a vonulatokon jelentkezik. Igen rövid idő áll rendelkezésre arra, hogy kedvező talajállapotban művelhessük, ezért perctalajoknak is nevezik a szikeseket.

Száraz állapotban kőkemények a gyors kiszáradás miatt, nedvesen kenődnek és folyóssá válnak. A felsoroltak miatt gyakran előfordul, hogy csapadékos időjárás esetén a szikes foltok a művelésből kimaradnak. A termelés szempontjából arra van szükség, hogy a talajmunkák egyszerre jó minőségben elvégezhetők legyenek.

A szikeseknek kémiai tulajdonságaik alapján több változata van, mindegyik eredményesen javítható.

A mésztelen, gyengén savanyú, semleges szikes talajokat meszezéssel (cukorgyári mésziszap, mészkőpor), meszes altalajterítéssel (sárgaföld) és talajjavító riolittufa őrleménnyel javítjuk.

A mésztelen, gyengén lúgos szikes talajokat mész és gipsz kijuttatásával, meszes altalajjal és a gipsz helyett feketeföld aláterítéssel és talajjavító riolittufa őrleménnyel eredményesen javíthatjuk.

A lúgos vagy meszes-szódás szikes talajokat csak kimondottan savanyú hatóanyagokkal, pl. a gipsszel, a kalciumkloridos tőzeggel tudjuk javítani.

A szikes talajokon javítás után minden növény termeszthető, pl. zöldségfélék. A szikes talajok javítását kössük össze szerves trágyázással.

Savanyú talajokonSzerkesztés

A savanyú talajok kedvezőtlen hatást fejtenek ki a talaj fizikai szerkezetének alakulására. A talaj hasznos mikroorganizmusainak működési feltételei a levegőtlen szerkezet, a magas nedvesség és az alacsony pH tartalom miatt nincsenek biztosítva.

A kötött is igen kötött talajállapot nehezíti a talajelőkészítést és növeli annak költségét. A mikroorganizmusok tevékenységének a megszűnésével a talajban levő szerves anyagok ásványi tápanyaggá történő átalakítása elmarad, és jelentős hozamcsökkenés következik be.

A talajok savanyúságának a mértékét számokkal fejezhetjük ki. Az esetben, ha a pH számértéke 6 gyengén savanyú, 5 savanyú, 4 erősen savanyú és 3 esetében nagyon erősen savanyú.

A savanyú erdőtalajokon kevés a termeszthető növényszám, a mészigényes növények egyáltalán nem jöhetnek figyelembe. A csapadékot nehezen fogadják be, a művelésük a kötöttebb változatoknál nehéz. Könnyen cserepesednek és a szervesanyag gazdálkodásuk kedvezőtlen.

A savanyú réti talajok kötött változatainak a művelése nehéz és rögös szerkezetet adnak száraz viszonyok között. Csapadékos időjárás mellett gyakori a gyökérfulladás és a növénykipusztulás. A legkedvezőtlenebb a levegőtlen szerkezet és rossz vízgazdálkodás mellett a mészhiány, mely a növények igényeit sem fedezi.

A savanyú talajok javításánál a mészhiány megszüntetésére eredményesen alkalmazható javító anyagok az őrölt mészkőpor, a cukorgyári mésziszap, a lápi mész (lápföld), egyéb ipari melléktermékű mészanyagok (pl. karbidmészpép), és a talajjavító riolittufa őrlemény.

A savanyú talajokon a meszezés elvégzése után nő a termeszthető növények száma. A savanyú talajok javításakor kijuttatott meszező anyagokhoz szerves trágyára szükség van.

HomoktalajokonSzerkesztés

E talajokon, ahol a megkötésük nincs megoldva, ma is változik a talajfelszín és állandó növénytakaró sem tud megtelepedni. Komoly melioratív beavatkozásokra van szükség a szélerózió megszüntetése és a vízviszonyok rendezése érdekében a futó homoktalajokon. A futóhomoktalajok közül a finom szemcséűek növénytermesztésre alkalmasabbak, mint a durva szemcseméretűek. A homoktalajok víztartó képessége gyenge, ez a növényekre kedvezőtlen hatással van. A humusztartalmuk alacsony és tápanyagban szegények. Ezért istállótrágyzást vagy zöldtrágyázást igényelnek.

A savanyú kémhatású, mészhiányos homoktalajokon a javítást meszezéssel (cukorgyári mésziszap, meszes lápföld), alginittel és talajjavító riolittufa őrleménnyel végezzük. A talajjavításhoz a szervestrágyázást a szakvélemény minden esetben előírja.

A lúgos kémhatású meszes homoktalajokon a szerves és a tápanyag ellátottság növelése a legfontosabb. A talajjavításhoz lápföldre és istállótrágyára van szükség. Tápanyagként a szerves trágyák (istállótrágyák, komposztok és egyéb szerves eredetű tápanyagkészítmények, pl. Terra Vita) juttathatók ki.

A felhasználásra kerülő szerves tápanyagoknál mindig a közelben beszerezhetőket vegyük igénybe a szállítási költségek csökkentése érdekében.

A homoktalajok eredményesen javíthatók többféle anyaggal és eljárással, a teljességre törekvés nélkül az alábbiakat felsorolom:

  • Westsik Vilmos zöldtrágya növényekkel,
  • Egerszegi Sándor altalajtrágyázással majd bentonittal,
  • Prettenhoffer Imre a mélyfekvésű területek agyagos földjével és
  • Solti Gábor alginittal javította a homokterületeket.

A DATE által irányított kísérletekben bentonitos meddőt több nyírségi gazdaságban jó eredménnyel alkalmaztuk. A Tokaj-hegységben levő ásványi anyagok közül tizenkét Kutató Intézettel és több kis- és nagyüzemmel együtt végzett kísérletek eredménye alapján a riolittufa az új forgalmazásra engedélyezett talajjavító anyagok sorába került. A homoktalajok mellett a szikes- és az agyagtalajokon egyaránt felhasználható. A zöldség-, gyümölcs-, szőlő-, dísznövénykultúrákban és szaporítóanyag telepeken, a szabadföldi és hajtatóházi területek javítására ugyancsak javasolható.

ForrásokSzerkesztés

Dr. Köhler Mihály(szaktanácsadó, Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum): Talajjavítás szakszerűen, Biokultúra 2001. 1. szám

Ad blocker interference detected!


Wikia is a free-to-use site that makes money from advertising. We have a modified experience for viewers using ad blockers

Wikia is not accessible if you’ve made further modifications. Remove the custom ad blocker rule(s) and the page will load as expected.

A Wikia-hálózat

Véletlen wiki