FANDOM


A tök meleg- és fényigényes, és a sok vizet szereti. Május elején ültessük, amikor már biztosan nem fagy, 2-3 hetes előnevelt palántát, a tenyészidőszak megnyújtása céljából. Robusztus növény a dísztök is, de főleg a lopó- és a kabaktök, súlyos, lecsüngő terméssel. Ugyanakkor szeretnek kapaszkodni, ezért gondoskodjunk erős támaszról, ami lehet egy kerítés vagy akár egy kiszáradt fa. Fontos, hogy minél többet érje a nap, és rendszeresen locsoljunk. A tápanyagban dús talajt nagyon szereti, egy jó tájolású komposztdomb ideális termőhely lehet, tetejébe a hatalmas töklevelek leárnyékolják, nedvesen tartják a halmot. Az én komposztomra teljesen véletlenül került pár mag, és meg sem lehet közelíteni az őserdőtől.

FelhasználásaSzerkesztés

  • élelem
  • tárolóedény
  • ivóedény
  • víztartó
  • madáretető
  • virágtartó
  • töklámpás

A kabak- és lopótökök tenyészideje hosszabb, mint ameddig nálunk jó idő van, ezért nem tudnak a száron kiszáradni. Az első őszi fagyok beköszöntével szedjük le és szellős, meleg helyre tegyük – például a padláson kilógathatjuk – a termést. Miután zörgősre száradt, le kell dörzsölni a héjról a külső, penészes bőrréteget, attól lesz olyan szép, fényes barna a felülete – én ezt mosószeres vízzel, erős szivaccsal csinálom. Az így elkészített héjat akár évekig is használhatjuk etetőnek, virágtartónak, akár felváltva is. Virágtartó készítésénél lakkozni szerintem fölösleges, mert nem tud szellőzni a belülről úgyis nedvesedő anyag. A dísztököt is legkésőbb a fagyok előtt szüreteljük, de egy-egy szép darabot nyilván akkor szedünk le, amikor úgy gondoljuk, hogy már dísze lehet a lakásnak. Ezeket is száraz, szellős helyen, mondjuk, kosárban tartsuk, a nagyobb darabokat pedig hetente forgassuk. A dísztök színe a tűző napon kifakul, ezzel számoljunk, ha például az ablak alatti ebédlőasztalra szánjuk. Idővel persze mindenhol kifakul. Létezik egy patikaszer, amellyel tartósabbá tehetjük, de egy ilyen évről évre gyűjthető termés esetében ennek nem sok értelmét látom. Tárolóedényt a széles, lapos aljú kabaktökből készíthetünk. Folyadéktartót az egész testet fölülről megfúrva csinálhatunk (ez parafa dugóval zárható), gyümölcsöstál pedig az alsó, öblös fél levágásával kerekedik.

TökmagolajSzerkesztés

Tavasszal föl kell szántani a földet, és amikor jön a jó idő, el kell rakni a tökmagot. Azután meg arra kell vigyázni, nehogy a fácánok, vagy a kányák kiszedjék a földből. Azokat is hajkurászni kell. Amikor kikel, akkor következnek a kapálások, és végül fel kell tölteni. Ha jó az évszak, tehát se nagyon esős, se nagyon száraz az idő, akkor bő termés takarítunk be. Augusztus végén hazahordjuk, összerakjuk kupacba, és szép lassan, minden nap pucoljuk, mert meg kell szárítani a napon. És amikor ki van köpesztve, akkor meg a sparhelton vagy a kazánban kell készre szárítani.
A megtisztított, megszárított magot ledarálják, dagasztják. Utána serpenyőbe teszik és folyamatos kevergetés mellett megpirítják, amíg a víz teljesen el nem párolog belőle. A pirítás után már csak a sajtolás van hátra. A prést régen 2-3 férfi tekerte.[1]

Olajtökökből sokkal többet lehet kivonni. Olajtartalma 3-4x magasabb, a hagyományos tökmagénál. 100 kg tökből gyűlik össze 10 kg mag és körübelül 3 liter olaj sajtolható.
A sárguló olajtököt, amint levágják a száráról, azonnal ketté is szelik és ki is belezik. A kiszedett magoknak ezután pár napig száradni kell: vagy a napon, vagy a tűzhelyen. Miután kiszáradt, a héját lehántják és kétszer átdarálják, majd némi forróvízzel jól összegyúrják, hogy könnyebben ki tudják nyerni belőle az olajat. A zöldes massza ezután egy üstbe kerül, majd a tűzhelyre, ahol folytonos kevergetés mellett elpárologtatják belőle a hozzáadott vizet.
Mikor ez is megvan, akkor jöhet a massza prédselése. Egy erre alkalmas préselő segítségével kipréselik az olajat. Házi gyümölcspréssel is sikerülhet. A visszamarad olajpogácsa általában a szarvasmarhák kedvenc csemegéje volt, de a horgászok csalikészítésre is használják.
A kipréselt olajat ezután ülepíteni kell, majd szűrni. A kapott fénylően tiszta folyadékot aztán már csak üvegekbe töltik és kész is.[2]

LopótökSzerkesztés

A borászatban bor kivételére. A régi lopótökből pedig karúszók készültek.

KabaktökSzerkesztés

A kabaktök héját a földeken dolgozó emberek kifúrták, kipucolták és a talajba elásva kisebb adag víz, tej hidegen tartására használták.

DísztökSzerkesztés

SütőtökSzerkesztés

Tárolása[3]Szerkesztés

A kifejlett, érett, sérüléstől mentes sütőtök (vagy sonkatök vagy laskatök is) minden nehézség nélkül tárolható száraz, védett helyen.

Nagyobb fagyoktól kell tartani, akkor ajánlatos a tököket betakarni szalmával, lekaszált fűvel vagy pokróccal, több réteg újságpapírral. Fontos, hogy nedvesség (eső, hó) ne érje a terményt, mert akkor rohadni kezd!

Kedvező körülmények között a sütőtök három-négy hónapig károsodás és romlás nélkül tárolható.


ForrásokSzerkesztés

Tudatos Vásárló magazin 17. száma, Kovács Gyula: Különös mesterség: dísztöktermesztő

  1. Édenkert.hu: Az Őrség aranya
  2. Édenkert.hu: Hogyan készítsük tökmagolajat
  3. Bálint gazda: Sütőtök: hogyan tároljam?

Ad blocker interference detected!


Wikia is a free-to-use site that makes money from advertising. We have a modified experience for viewers using ad blockers

Wikia is not accessible if you’ve made further modifications. Remove the custom ad blocker rule(s) and the page will load as expected.

A Wikia-hálózat

Véletlen wiki