FANDOM


Dunapest-balkonparadicsom-kozeli.JPG

Koktél paradicsom

Lycopersicon esculentum

Bálint Gazda: Paradicsom

Kényes növény, ezért védett helyre, széltől védve, humuszban gazdag talajba ültessük. Öntözése ugyanaz, mit a paprika'nál, bőségesen. Támasszuk nádnak - karózzuk, vagy futtassuk huzalokra és ehhez kössük a növekedő hajtásokat.

TájfajtákSzerkesztés

ÖkörszívSzerkesztés

Főleg Erdélyre és Kárpátaljára jellemző. A párás időt kedveli. A homoktalajt kedveli a sok esőt szereti, tömör talajban szárazságkor jobban köt, mint ha sokat esik.[1]

KiültetésSzerkesztés

Nyugodtan egész korán kiültethetjük, ugyanis, ha a kifejlett szára elfagy, attól a gyökere még tovább erősödik.[2] A növényeket 4-5 méter sor és 2-2,5 méter tőtávolságra ültessük, ha van elég helyünk, de nem muszáj.[3] Takarással tudjuk megvédeni a fagykártól, illetve súlyos kár esetén pótolhatjuk az elpusztult palántákat. A paradicsompalántákat mélyebben célszerű ültetni, mint ahogy a tenyészedényben álltak, mert a földbe kerülő szárrész is legyökeresedik és ez növeli a várható termésmennyiséget. Ültetés után 7–10 nappal a palántákat tessék megpermetezni gombaölő szerrel (1%-os bordói lé, 0,3%-os Rézoxiklorid) a később bekövetkező alternariás fertőzés megelőzése céljából.[4]

Őszi érlelés[5]Szerkesztés

A nyár derekán, amikor a paradicsomtöveken rohamosan növekvő hónaljhajtások megjelennek, ezek tőből kimetszése után, a szára alján éles késsel készítsen friss metszlapot és ültesse nagyobb cserépbe, jó minőségű kerti földbe vagy akár a veteményes ágyásba is.

A metszlap metszése: a hajtás alját (a szárhoz közelebbi, vastagabb végét) úgy kell elvágni, hogy a vágási terület a lehető leginkább ép maradjon: éles késsel, egy mozdulattal, nem roncsolva. Ha nem sikerül eslőre, akkor néhány mm-rel feljebb újra kell vágni.[6]

Rendszeres öntözés mellett a dugvány tíz nap alatt meggyökeresedik és lendületesen kezd növekedni. Az így létrehozott paradicsomtő augusztusban virágokat nyit és a gyümölcsei késő ősszel érnek be.

Ha az őszi fagyok beálltáig a bogyók nem érnek meg, akkor a termést viselő hajtást (a levelekkel együtt) vágja le és akassza fel a kamrában, az előszobában vagy a konyhában. Itt a bogyók fokozatosan beérnek és akár december közepéig is fogyaszthatók.

NövényvédelemSzerkesztés

Rendszeresen öntözzük, mert ha a száraz és nedves periódusok váltják egymást, akkor elszaporodhatnak a rothadást okozó gombák.
A halott, rothadó leveleket, hajtásokat mindig távolítsuk el, hogy ne okozzanak fertőzést a későbbiekben.

paradicsom-aknázómoly[7]Szerkesztés

Tuta absoluta

A Dél-Amerikából származó kártevőt 2006-ban fedezték fel először Európában. A kártevő nagyon gyorsan képes elpusztítani a paradicsom-ültetvényeket, lárvái felfalják a paradicsom szárát, levelét és termését egyaránt.

A lepkék főleg a termés gyűjtésére szolgáló műanyag ládákban húzódik meg. Ezekkel utaznak más kertészetekbe, s fertőzik meg azokat is. Az aknázómolyt nagy gazdasági jelentőségű kártevőnek minősítették, s büntetést rónak ki arra, aki nem védekezik ellene megfelelően.

PermetezőszerrelSzerkesztés

A sikeres kezelés érdekében, a peték lerakásakor kell alkalmazni.[8] Hatásosak ellene a kultúrában az egyéb molykártevők ellen engedélyezett készítmények. A kezelések elsősorban az imágók, valamint a növénybe még be nem hatolt hernyók ellen hatásosak.[9]

paradicsomvész (burgonyavész)[10][11]Szerkesztés

Phytophthora infestans gomba a kórokozó. A paradicsom és egyéb gazdanövények elhalt részeiben telel át. A nagyon meleg (30 °C fok feletti hőmérséklet) nem kedvez a gomba fejlődésének.

A paradicsom legpusztítóbb betegsége. A fertőzésnek kedvez a viszonylag hűvös (15-20 °C fok) és a csapadékos időjárás, nedves felületek.

TünetekSzerkesztés

A paradicsom és burgonya leveleken nagy, 10-20 mm-t is gyakran meghaladó méretű, sárguló, majd szürkésbarnán elhaló foltokat okoz. A foltok a levél szélétől kiindulóak. Nedves időben az elhaló foltok rohadnak. Ez az elhalás kiterjed az egész levélre, melyek hirtelen (sárgulás nélkül), néhány nap alatt elszáradnak, elpusztulnak. A levelek elhalása során a foltok először vizenyősek, majd szürkésbarnává válnak. A levelek lógnak, a fonákon penészbevonat látható.

A tünetek a növény szárán is felfedezhetők: barna, sötét, vizenyős foltok figyelhetők meg. A foltoknál a szárak meggyöngülnek, ennek következtében a termés súlya alatt megtörnek.[12]

Néhány nap leforgása alatt a növények elvesztik lombjukat, az állomány úgy néz ki, mintha leforrázták volna.

A gyümölcsön sötét, olajos foltok, melyek idővel az egész bogyót beborítják, a termés rothad.

A lombról lemosodó sporangiumok a talajban megfertőzik a burgonyagumókat is: kissé besüppedő, szürkés színű, szabálytalan alakú foltokat okoznak. A tárolóban a fertőzött burgonyagumók megpuhulnak, elrohadnak. A zöld paradicsombogyón jellegzetes tüneteket okoz: a fertőzött bogyók kocsánya körül, több centiméteres, barna, márványozott, gyakran zónázott elszineződést. A barnulás a gyümölcs husába bemélyed és kemény. Az előbbi tüneteket mutató bogyók beszinesednek, beérnek, de fogyasztásra, feldolgozásra alkalmatlanok. Bogyófertőzésre szabadföldi termesztésnél júniustól szeptemberig - az időjárási körülményektől függően - számíthatunk.[11]

Telelés, fertőzés[11]Szerkesztés

A kórokozó fertőzött burgonyagumókban micéliummal telel, de fennmarad a talajra lehullott fertőzött növényi maradványokon is. A fertőzött gumók kiültetése után a lombon megjelenő sporangiumtartókon lefűződő sporangiumok, azokból képződő sporangiospórák(zoospórák) fertőzik a burgonya, majd onnan a paradicsom növényeket.

A sporangiumok légáramlással, széllel terjednek. A sporangiospórák fertőzéséhez több óráig tartó nedves növényi felületre van szükség. Bár a fertőzéshez viszonylag alacsony hőmérséklet elegendő (15 °C), a szaporító képletek, a sporangiumtartók kifejlődése, és a további fertőzési hullám kialakulása a 20 °C körüli hőmérsékletet és vizes növényt igényel. Ilyen körülmények között a fertőzés után már 5-7 nap múlva a foltok és rajtuk a fehéres sporangiumtartó gyep megjelenik, és további fertőzési láncot indítanak.

A növények felületét bevonó víz nem csak a csapadékból eredhet. Este vagy éjjel végzett öntözéskor a növények nehezen száradnak fel, a nedves növényi periódus gyakran több óráig fennáll, illetve meghoszabbodik, ezzel biztosítva van a fertőzéshez szükséges körülmény. Az éjszakai harmatképződés is segíti a sporangiospórák okozta fertőzést.

Többnyire június végén illetve július elején fejlődik ki, de ha több csapadékos év következik egymás után, akkor a megjelenése egyre korábban várható.[12]

MegelőzésSzerkesztés

Kerüljük a paradicsom termesztését párás környezetben, burgonya ültetvények közelében. A növényeknek hagyjunk elegendő helyet a növekedéshez, ne ültessük őket túl közel egymáshoz, biztosítsuk a levegő áramlását a sorok között. A fertőzött növényeket távolítsuk el!

Ha nagyon jellemző a veteményesünkre a betegség, válasszunk betegségnek ellenálló fajtát: Titus F1, Mondeo F1[13]

  • A termesztésnél szellős, levegő által átjárható térállást biztosítsunk, hogy elősegítsük a lomb leszáradását. Ezt az alapelvet a hajtatott állományban fokozottan érvényesítsük, valamint biztosítsuk a rendszeres szellőztetést.[11]
  • Az öntözési idő és mód helyes megválasztásával a növények felületének nedves időszakát kedvezően tudjuk kezelni.[11]
  • Hajtatott állományban a fertőzött leveleket, hajtásokat távolítsuk el, ezzel a fertőzési forrást csökkenthetjük.[11]

Olyan helyre ültessük a palántáinkat, ahol az előző évben nem neveltünk paradicsomot. A betegség kialakulását azzal is megelőzhetjük, hogy jól szellőző, nem túlságosan mély fekvésű területre telepítjük a növényállományunkat. Tartsuk be a megfelelő sor és tőtávolságot (4-5 méter sor és 2-2,5 méter tő), így kellően szellős lesz az ültetvényünk, Öntözéskor ügyeljünk arra, hogy csak a talajra kerüljön a víz, mert a talajról a növényre felcsapódó vízzel a kórokozó gombák könnyen fertőzhetnek.[12]

A fertőzött növénymaradványokat minden esetben azonnal meg kell semmisíteni. Ha a paradicsomvész csak egyes növényeinket károsította, akkor is gyökerestől távolítsuk el és semmisítsük meg őket. A következő évben figyeljünk arra, hogy erre a területre - a fertőzöttség fennállása miatt- ne telepítsünk olyan zöldségnövényeket (burgonya, paradicsom, paprika, padlizsán), amelyek érzékenyek ezeknek a gombáknak a fertőzésére.[12]

Rézdrót[14]Szerkesztés

A paradicsom szárába, az első elágazás alá, egy körülbelül egy centiméteres rézdrót darabot szúrunk. A rézdrótból kioldódó réz folyamatos védelmet biztosít a növénynek a gombás fertőzésekkel, köztük a paradicsomvész kórokozójával szemben. A megoldás uborkán, paprikán, cukkinin, dinnyén is sikerrel alkalmazható.

Nincs semmilyen információ a gyümölcs réztartalmára vonatkozóan.

A rézdrótot a növény fiatal korában (de amikor a szár már elbírja a drótot, nem törik el) kell a növénybe helyezni.

LocsolásSzerkesztés

Inkább árasztva locsoljuk, mintsem spriccelve, beborítva az egész növényt.

PermetezésSzerkesztés

A védekezés fontos mozzanata a gombaölő szeres kezelés. A vegyszeres kezelésnél is fontos a megelőző permetezés, ne hagyjuk, hogy a gomba megtelepedjen az ültetvényben, mert akkor már nagyon nehéz a kezelés. Kontakt hatású fungicidek közül a következő hatóanyagok hatásosak: valamennyi Cu hatóanyagú szer, folpet, kaptan, klórtalonil, mankoceb, metiram.[11]

Május második felétől, járványveszélyes, tartósan csapadékos, párás, 20 °C körüli hőmérsékletű időben a felszívódó hatású fungicidek a hatékonyak, megbízható védelmet csak azok adnak. A következő hatóanyagok alkotják a választékot: azoxistrobin, benalaxil, cimoxanil, dimatomorf, fluazinam, iprovalikarb, metalaxil, propamokarb.[11] A vegyszer jusson el a növény minden részére (kontakt szereknél!).

Alkalmazható gombaölő szerek: Dithane DG, Dithane M 45, Champion 50 WP(ökölógiai termesztésben használható)[15], Bravo 500, stb.

A kórokozó rezisztencia kialakulásának megelőzésére az alábbi szisztemikus fungicideket kontakt hatásúakkal - kombinált készítmények - gyártják és árusítják: benalaxil, cimexanil, dimetomorf, iprovalikarb, metalaxil.[11]

A Phytophthora infestans gomba ellen hatásos fungicidek közül az azoxistrobin, benalaxil, cimoxanil, Cu, dimetomorf, klórtalonil, metalaxil az integrált zöldségtermesztésben zöld jelzésű, szabadon felhasználható.[11]

  • Dithane M - 0,2%-os koncentrációban,
  • Maneb - 0,2%-os koncentrációban,
  • Bordói lé (ökológiai termesztésben használható[16]) - 1-1,5 %-os koncentrációban,
  • Melody MZ - 2 kg/ha (20g/10 l víz) dózisban illetve 0,2%- os koncentrációban,
  • Eclair - 0,5 kg/ha (5g / 10 l víz) dózisban , (ezt a szert egy szezonban a rezisztencia kialakulásának elkerülése miatt maximum 4 alkalommal alkalmazzuk úgy hogy kettőnél többször egymást követően ne használjuk)
  • Mikal C - 3-4 kg/ha (30-40 g/ 10 l víz) dózisban,
  • Previcur - 3 l/ha (30 ml/ 10 l víz) dózisban
  • Acrobat MZ - 0,3%-os,
  • Dithane DG - 0,3%-os,
  • Champion 50 WP - 0,5%-os koncentrációkban alkalmazzuk.

A paradicsomvész ellen a védekezésben felhasználandó szerekről és azok alkalmazásáról érdemes a vásárláskor részletes tájékoztatást kérni. A korokozó elleni védekezést csak a paradicsombogyók sárgulásáig végezhetjük. Amikor a termések pirosodni kezdenek, már nem ajánlatos permetezni.[12]

PoloskaSzerkesztés

Ízeltlábú rovar.

mechanikusanSzerkesztés

Leszedegetjük az állatokat és megöljük.

permetezésselSzerkesztés

Permetezni lehet a felszívódó Actara[17] és a széles spektrumú Karate (Syngenta)[3] készítményekkel.

Takácsatka[18]Szerkesztés

Dunapest-takacsatka-paradicsom.JPG

Takácsatka szövedéke a koktél paradicsomon.

A takácsatkával fertőzött levelek az erek között megsárgulnak. Súlyosabb fertőzés esetén a levelek teljesen elszáradnak. A levelek fonákán finom "pókháló" jelenik meg, amelyben a levélre tapadva apró peték vannak. Mit tehetünk ellenük? A takácsatka veszedelmes kártevő, mert képes teljesen elpusztítani a növényt.

A növényeket a szívogatásával károsítja, de a növények fejlődésében is zavart kelt az atka toxikus nyála.

A takácsatka gazdanövényei sokszáz kulturnövény és gyom. A zöldségfélék közül az uborkát, a cukkinit, a görögdinnyét, a padlizsánt, a paprikát, a babot, és a paradicsomot károsítja.

A fertőzés kialakulásaSzerkesztés

A nőstények az üvegházak repedéseiben, a talaj felszínén, az avarban vagy magán a gazdanövényen telelnek át. Tavasszal a nőstények meg nem termékenyített petéket raknak, amelyekből hímek kelnek ki. Ezek párosodnak a nőstényekkel, és az így lerakott petékből lesznek a későbbi lárvák, amik igen gyorsan nimfákká alakulnak át. Ezeknek több stádiumuk van, és belőlük alakulnak ki az imágók. Az év folyamán 6-8 nemzedék fejlődik ki.

Terjedését segítiSzerkesztés

22°C fölötti hőmérséklet, a 70%-os páratartalom és az antagonisták hiánya. A 8°C alatti hőmérsékleten abbamarad a peterakás. Az atkák elszaporodásának a nitrogén többlet, valamint a kálium és kalcium hiánya kedvez. Fontos antagonisták a ragadozó atkák, a ragadozó poloskák, mindenekelőtt az Orius nemzetség, a katicabogarak, a Feltiella acarisuga gyubacssszúnyog, a ragadozó tripszek és a fátyolkák. Gyakran a takácsatkák tömeges elszaporodásához vezet a szélesspektrumú rovarölő szerek (pl a szintetikus piretroidok) alkalmazása, amelyek ritkítják a felsorolt kártevőket.

védekezésSzerkesztés

Fontos a hasznos ragadozók védelme és támogatása. Az üvegházakban öntözéssel és permetezéssel kell növelni a páratartalmat, szellőztetéssel csökkenteni a hőmérsékletet. Visszafogott nitrogéntrágyázás is lényeges. Az üvegházakban érdemes ragadozó atkákat alkalmazni. Hatékonyak a korszrű olajkészítmények is. Az akaricidek alkalmazása esetén fontos a hatóanyagok váltogatása, mivel a közönséges takácsatkák körében könnyen kialakulnak a rezisztens populációk.

permetezéssel[19]Szerkesztés

  • Sunmite 20 WP 0,1% dózisban
  • Sanmite 0,74-1,0 kg/ha

Magmentés[20]Szerkesztés

  • A belső, magokat tartalmazó zselés részt ki kell vágni.
  • Be kell áztatni, hogy leváljon a magokról a maradék.
  • A magok leülepednek az edény aljára, így csupán le kell róla önteni a vizet.

ForrásokSzerkesztés

Veteményes az erkélyen

  1. Tápiószele Agrobotanikai Központ látogatás, 2010. augusztus 31.
  2. L. Sándor, rádióműsor után
  3. ^ 3,0 3,1 tapasztalat
  4. Bálint gazda: Mikor kell a paradicsompalántákat kiültetni?
  5. Bálint gazda: Hogyan juthatok ősszel friss paradicsomhoz?
  6. Bálint gazda honlapja
  7. Bombahír: Támadnak a molyok!
  8. Király Farkas: Gyilkos rovar közelít felénk! Szabad Föld Online 2010. május 27.
  9. Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal: Általános növényvédelmi helyzet és a károsítók elleni védekezés a nyári hónapokban
  10. Mátyás Ciprián: Paradicsomvész (Burgonyavész)
  11. ^ 11,0 11,1 11,2 11,3 11,4 11,5 11,6 11,7 11,8 11,9 Dr. Némethy Zsuzsanna: A paradicsom és a burgonya fitoftórás betegsége
  12. ^ 12,0 12,1 12,2 12,3 12,4 Szegedi Éva: Veszélyes a paradicsomra!
  13. De Ruiter Seeds Kft.
  14. Mátyás Ciprián: Rézdróttal a paradicsomvész ellen
  15. Zöld.ségek: Paradicsomi állapotok adatlap
  16. Szépzöld: Bordói lé
  17. Dankó Róbert, Agrároldal.hu
  18. édenkert.hu: Hogyan védjük növényeinket a takácsatkától? Google cache Google Docs másolat
  19. Agrároldal.hu
  20. Tápiószele Agrobotanikai Központ látogatás, 2010. augusztus 31.

Ad blocker interference detected!


Wikia is a free-to-use site that makes money from advertising. We have a modified experience for viewers using ad blockers

Wikia is not accessible if you’ve made further modifications. Remove the custom ad blocker rule(s) and the page will load as expected.

A Wikia-hálózat

Véletlen wiki