Növénytermesztés

Ha kertészkedésre adjuk a fejünket, jó ha előtte alaposan felkészülünk.

Városi kertész vagyok!

Nem tudni mi okból, de érdemes a Holdnaptár szerint dolgozunk.

Tervezzük meg!

Milyen növényeket válasszunk?

Ültessünk az adott tájra jellemző tájfajtákat, régi magyar gyümölcsfajtákat! Szaporítóanyag és esetenként tanácsadás számos génbankban kapható.[1] [2] Őrség-Göcsej almái, körtéi videoriport [3]

• A zöldségek különböző termésidejű fajtái is kaphatók, pl. hónapos retek után tök, paprika ,paradicsom
• A fokhagyma kiszedése után az ágyást Újabb felásás és elmunkálás után fejes saláta palántázásával, spenót vagy cékla vetésével hasznosíthatjuk.
• A borsó vetésénél érdemes több fajtával próbálkozni, fajtán belül 2-5 napos eltéréssel veteményezni, ugyanis a borsó csak nagyon rövid ideig zsenge. Ha egy napon vetjük el az összest, esélyünk van rá, hogy betakarításkor, mire végeznénk a szedéssel, az érési dömping miatt a vége már elöregszik.
• A szamócákból is érdemes több fajtát ültetnünk, hogy a termésérés időszakát elnyújthassuk május végétől akár július elejéig is.

Vetési terv

Készítsünk vetési tervet, táblázat formájában, pl: Öko-völgy.

• Hely szerint válogassuk össze az egymást segítő növénytársításokat.
• Idő szerint: hónapos retek után azonos helyre ültethető paprika, paradicsom. Az a fontos, hogy azonos helyre csak megfelelő tápanyag-igényű növényt ültessünk.
• Hely és idő szerint: A póréhagyma magokat márciusban vetjük el 30 cm sortávolságra. Mivel lassan csírázik és nő, helytakarékosság szempontjából érdemes a sorok közé hónapos retket vetni; ezt kiszedjük, mire a póréhagyma megerősödik.

Vetésforgó

• édenkert.hu

idő

• Februárban: borsó, sárgarépa, petrezselyem, spenót, vöröshagyma, hónapos retek, fejessaláta, mák
• Márciusban: hónapos retek, Sárgarépa, petrezselyem, fokhagyma, borsó, fejes saláta.
• Áprilisban: Nyári retek, spárgatök, korai burgonya, paprika, paradicsom, sütőtök, sóska, kukorica, káposztafélék, görögdinnye.
• Májusban: Uborka, bab, kapor, kukorica.
• Júniusban: Fejes káposzta, kelkáposzta, karalábé, zöldbab.
• Nyár végén: Cékla, téli retek, spenót, kapor, zöldbab, téli saláta.

Fontos hogy a kiültetést csak akkor végezzük el, ha a hőmérséklet már eléri egyenletesen a 15 fokot. A nappali meleg és az éjszakai hideg miatt a palánták akár 1 éjszaka alatt is elpusztulhatnak.

Hova?

Gazdálkodjunk kertünk minden helyével okosan!

Kúszónövények

Függőleges felületekre futtathatjuk őket.

Támrendszer nélküliek

• Japán vadszőlő, repkényszőlő (Parthenocissus tricuspidata) vagy tapadó vadszőlő termései fontos tápléléka a madaraknak.
• Ötlevelű vadszőlő (Parthenocissus quinquefolia)

Támrendszert igénylők

Egynyáriak

• Díszbab (Phaseolus), például török- vagy tűzbab (Phaseolus coccineus)
• Uborka (Cucumis sp.)
• Egyes tökfajok (Cucurbita sp.), pl. dísztök (Cucurbita pepo)
• futóparadicsom

Sövénynek

Térelválasztónak olyan növényt ültessünk, melynek termése fogyasztható.

• Egybibés galagonya + kökény védősövény
• Mézalmácska (Amelanchier lamarckii) termése ehető.
• Mahónia (Mahonia aquifolium) termése nem mérgező.
• Fehér hóbogyó (Symphoricarpus albus) a madarak fészkelőhelye és táplálékforrása miatt a madárbarát kert része lehet.

Gyümölcsfák

Érdemes azonos gyümölcsből több fajtát ültetni, mert olyan nincs, hogy egyféle betegségre az összes érzékeny. Gyümölcsfák helyigénye megnőve

• cseresznye, gesztenye: 10x10 m
• alma, középmagas törzsű: 8x8 m, sövénynek: 4x3 m, karcsú orsónak nevelve: 3x1,5 m
• kajszi: 7x7 m
• meggy: 7x5 m
• mogyoró: 6x6 m
• birs: 5x4 m
• mandula: 5x5 m
• őszibarack, középmagas törzsön: 5x4 m, sövénynek: 4x4, karcsú orsónak nevelve: 3x2 m
• körszméte, málna: 1,5x0,8-1 m
• fekete és piros ribiszke 2x1-1,5 m

Meszes, lúgos kémhatású talajokra kajszit, meggyet naspolyát, mandulát telepítsünk, savanyú talajokat az alma, köszméte, szamóca, ribiszke, őszibarack kedveli.

A gyümölcsös nyugodtan lehet a tyúkok kifutója, esetleg a disznók udvara is egyben. Trágyázzák a fákat és megeszik a lehullott, esetleg férges gyümölcsöket.

Növénytársítások

Érdemes szem előtt tartani, hogy kertünk is egy ökoszisztéma, sok együttműködő fajnak helye van benne. Újonnan permakultúrának nevezett szerves társítások összöállítása a célszerű.
Soha ne monokultúrában gazdálkodjunk, vegyeskultúrkat használjunk a beteegségek és kártevők hatáasinak megelőzésére. Vetésforgózzunk.

Dombágyásos kertművelés

A lényege, hogy egymásra van halmozva ágnyesedék, levágott fű, egyéb szerves hulladék, majd be van takarva földdel. Ebbe vannak ültetve a növények. A termő területet megnöveli, a komposztálódó szerves anyag táplálja a növényeket és alulról fűti a talajt.Lehet ötvözni a növénytársítással, akkor még jobb eredmény érhető el. Nagy előnye a módszernek, hogy a gyenge minőségű talajon is jó termést hoz.

Növények beszerzése

Vetőmag

Különböző áruházakban lehet vásárolni nemesített növények vetőmagjait, melyek fele sajnos selejtes. Keressük magyar gyárak termékeit: Budapesti Kertimag, Garafarm, on-line lehet vásárolni: Primag, Rédei Kertimag, Zöldségtermesztési Kutató Intézet, on-line kereskedők: Vetőmagáruház, Wiandt Vásárolhatunk apróhirdetés útján is. Kérhetünk tájfajta magot a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Agrobotanikai Osztályától, kb. 900 fajta magot tárolnak. Burgonya: Bács-Gazda COOP Kft., Burgonyakutatási Központ

Sajnos az F1-es jelölésű nemesített növények terméseiről nem szerencsés újravetni, ugyanis egyre rosszab minőségű és kisebb terméshozamú növényeket fogunk kapni. 3-4 nemzedékig behatárolt a szaporodásuk.

Krumpli esetében romlás minőségromlás esetén azt tehetjük, hogy a kisebbeket fogyasztjuk, a nagyobb gumókat pedig újravetésre haszáljuk. Gödöllőn létezik olyan paradicsom, amelyik újra vethető és az eredeti növényhez hasonló jó termésű lesz az új nemzedék is.
Különböző ökofalvakban is beszerezhetünk újravethető növényeket.

Bálint Gazda: Hogyan vegyünk vetőmagot? Fémzárasat vagy szabadot?

Ha magunk termeljük saját vetőmagjainkat, figyeljünk a tárolásra, mert nagyban befolyásolja a magok csíraképességét. Amelyik mag nem csíraképes, nem alkalmas vetésre és nem fog kihajtani. A vetőmagok nyugalmi állapotban levő, élő szervei a növényeknek, amelyekben biokémiai folyamatok zajlanak. Ennek következtében a magvak vetésre, termesztésre való alkalmassága az idő folyamán változik és ennek ütemét a tárolás körülményei is befolyásolják. A legjobb minőségben betakarított vetőmagvak is egy idő elteltével elvesztik a csíraképességüket. A bab és a káposztafélék vetőmagja 4-5 évig, a sütő- és spárgatök 6-8 évig marad csíraképes. A sárgarépa, a cékla, a zeller magja 3-4 évig marad csíraképes. A feketegyökér, a kapor, a petrezselyem azonban már egyéves tárolás után elveszti alkalmasságát.

Palánta

Palántanevelés

Van olyan növény, amit palántázni kell, ha nincs kedvünk, piacon lehet venni palántát. A palántázás rélszeteit később leírom. Cserepes fűszernövényeket vehetünk a Zöldpont Fűszerkertészettől, mely növények megtalálhatók a nagyobb áruházláncok polcain is. Palántát vásárolhatunk Csóron is közvetlenül a termelőtől. Szőlő oltványokat vehetünk a SZÖVET-től. Hol és hogyan vásroljunk életképes palántákat?

Facsemete

Vadalanyt ültessük el és arra oltsunk, lehetőleg magról. A köpött magról kihajtó fa a legerősebb.A SZÖVET szervezésében lehet vásárolni tavasszal és ősszel facsemetéket. Facsemetét ősszel érdemes ültetni. Gyümölcs és eneriga célú fák értékesítése: Holland Alma Kft., régi magyar gyümölcsfajták értékesítése: Barna és Fiai, Állami Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató-Fejlesztő Közhasznú Nonprofit Kft. és Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó Nonprofit Közhasznú Kft., Bellon Faiskola Debrecen, Gazdabolt Diósjenő, gyümölcsfák értékesítése, kiszállítással: Wiandt, Sieberz, Alveus Kertészet

Öntermékeny vagy önmeddő?

Figyeljünk arra, hogy a gyümölcsfánkon képes-e virágon belül megtermékenyülni (öntermékeny) vagy sem: Önmeddő esetén csak más fajtájú fáról származó virágporral termékenyíthetők meg.[4] Önmeddő fa estén beporzó társáról is gondoskodjunk.

Földmunka

Magágy

A jó magágy aprómorzsás szerkezetű, kellően laza, de ülepedett, a vetési mélységnek megfelelő mélységben, egyenletesen.
Ha nagyon korán (február vége- március közepe) akarunk vetni, akkor már az őszi ásás után el kell készíteni a magágyat. Így nem kell küszködni a kora tavasszal még nagyon nedves talajjal, ami a talaj szerkezetét is rontja, nem csak a gazda kedvét. A télen jól leülepedik, és a fagyok munkája nyomán nagyon jó morzsás szerkezetű lesz. Érdemes a sárgarépa, a petrezselyem, a pasztinák, a saláta, a retek, a borsó, a hagyma vetéséhez.
Ha később, (március vége- május vége) akarunk vetni, akkor ráérünk tavasszal készíteni a magágyat. Általában a kukorica, az uborka, a paradicsom, a tökfélék, a bab vetését végezzük ilyenkor.

Ha valamilyen időzavar miatt nem tudunk a vetés előtt 2 héttel magágyat készíteni, akkor a természetes ülepedést hengerezéssel pótolhatjuk. Az apró-magvak vetése előtt azonban mindenképpen ajánlatos hengerezni. Vetés után azonban kötelező hengerezni akármilyen nagyságú a mag.

Karózás

A nagyra növő haszonnövények, mint pl. a paradicsom támasztékot igényelhetnek. Jó karónak való az olasznád (Arundo donax).

Ültetés

Magvetés és ületés lépések fotósorozat a Krisna-völgyben.

Magvetés

A vetés könnyű és pontos elvégzéséhez ügyes kis gépeket lehet vásárolni. A kiskertekben általában több magot vetnek el, mint amennyi az adott területre kell, inkább kiritkítják, kiegyelik a fölösleget. Ez biztonságos megoldás, azonban sok és kényelmetlen munkával jár, ráadásul a megmaradó növények fejlődését is megállíthatja egy kis időre. Ez elsősorban a petrezselyemre és a sárgarépára érvényes.

Trükkök

• A legegyszerűbb, bár egyben a legdrágább megoldás a drazsírozott magok vásárlása. A mag keléséhez folyamatosan nyirkos talajra van szüksége, tehát száraz időszakban öntözni kell. Ha a talajban kevés a nedvesség, akkor a drazsé vivőanyaga nem nedvesedik át. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy a mag csírázni kezd, de nedvesség hiányában a csírázás megakad, a csíra elpusztul. Ezért a drazsírozott mag vetése után többször öntözzünk!

• Sárgolyóba is gyúrhatjuk a magokat, így is könnyebb kezelni.

• A vetőmag hígítása. A nagyon apró magvakat, mint a mák, petrezselyem, sárgarépa lehet hígítani fahamuval, perlittel, fűrészporral, de eltérő fajsúlyuk miatt könnyen különválnak a magoktól. A legjobb megoldás a csírázásra képtelen magokkal való hígítás. Legjobb a régi, már gyanús magokból annyit felhevíteni a sütőben, mint amennyit el szoktunk vetni, és jól elkeverni a vetésre szánt magokkal. Így legalább feleannyit kell egyelni, mint eddig.

• Papírszalagos vetés. Korai, ráérő időnkben könnyű selyempapírból 0,5 cm széles csíkokat vágjunk, és a tervezett tőtávolságnak megfelelően kis, liszt és víz összekeverésével készült, ragasztócseppeket tegyünk rá. Ez a ragasztó környezetbarát, és gyorsan elbomlik a nedves talajban. A magokat rászórjuk, vagy a szalagot nyomjuk gyengéden a kiterített magokra. A ragasztócseppek akkorák legyenek, hogy csak egy magot fogjanak meg. Szárítás után a vetésig tároljuk. Ha eljön az idő, akkor az előre elkészített vetőbarázdába fektetjük, magokkal fölfelé, majd betakarjuk földdel.

• Vetőmag adagoló orvosságos üvegből, csak aprómagvak vetéséhez jó. Természetesen készülhet másból is, az a lényeg, hogy jól záró, de könnyen levehető fedele legyen. Minden növényhez külön fedél kell, mert ebbe fúrjuk a mag kiadásához méretezett lyukat. A fúrat akkora legyen, hogy a mag kényelmesen kiférjen rajta. A fúrat ne a fedél közepén, hanem a perem közelében legyen. Először inkább szűk legyen a lyuk, rázogatási próbák után bővítsük annyira, hogy egy mozdulatra 2-4 db mag is kipottyanjon. A tartályt csak félig szabad megtölteni, mert csak így jönnek ki könnyen a magok. Használata: Az adagolót vízszintes helyzetben úgy fordítjuk, hogy a fúrat oldalirányban legyen. Így kell előre-hátra rázogatni a vetőbarázda fölött, a haladás irányában. Ekkor a kirepülő néhány mag nem egy helyre esik, hanem egyenletesen eloszlik. Ahogyan fogy a mag, a fúratot egyre lejjebb fordítjuk. Ez a leggyorsabb, legpontosabb vetési módszer.

• Vetőmag adagoló hajlított papírlapból. Az előbbinél egyszerűbb, de nehezebb vele dolgozni. A papírlap egyik végét felhajlítgatjuk, hogy a magokat fölfogja, a lap másik végére pedig egy csőrszerű csúszdát hajtogatunk. A betöltött magvakat a vetőbarázda fölött óvatos rázogatással engedjük egyenletesen kipotyogni.

• Ejtőcső, fájós derekúaknak, egy könnyű, vékony műanyag cső (legjobb a villanyszerelők által használt bergmann cső) melynek egyik végére egy tölcsért erősítünk. A cső olyan hosszú legyen, hogy ferdén tartva a földtől a derekunk magasságáig érjen. Ha csak akkora, hogy függőlegesen kell tartani ahhoz, hogy ilymódon a vetőbarázdába érjen, akkor külön gondot okoz, hogy mindig a megfelelő hely fölött legyen. A ferde csövet viszont csak belehelyezzük a barázdába, azután csak vonszolni kell.

• Gyors kelés elősegítése lassan csírázó magvaknál. (Petrezselyem, sárgarépa.) Lapos tálcára fektetett újságpapírra (nem fényes) vékony rétegben kiterítjük a magokat, letakarjuk egy másik lappal, és megnedvesítjük, majd tartsuk langyos helyen. A nedvességet gyakran ellenőrizzük. Ha a magvak egyik végén kis sárga pontocskát látunk, akkor gyorsan, de kíméletesen megszárítjuk a magokat, és hamar el is vetjük. Ha hosszabb a csíra, akkor könnyen letörik. A kukoricánál, dinnyénél, paradicsomnál, uborkánál is szokás az előcsíráztatás. Alkalmas a mag csírázóképességének meghatározására is.

• Sorjelző növények vetése. Ha valamilyen okból elhúzódik a kelés, akkor nem tudunk kapálni, mert nem tudjuk hol a sor, pedig a gyomok már kikeltek. Ezért érdemes a lassan csírázó magok közé néhány saláta, vagy retekmagot keverni, amelyek gyorsan kikelnek, és megmutatják, hol nem szabad kapálni. (A retek tudományos neve; Raphanus, jól csírázót jelent.)

Facsemete

A fák helyét kijelölve ássuk ki az ültetésgödröket 1x1x0,8 méter méretben, az aljára érett trágyát vagy komposztot helyezzük és a felső rétegből származó földdel kezdve visszatemetjük annyira, hogy ültetésnél csak a gyökér méretének megfelelő lyuk álljon rendelkezésünkre. A kiültetésnél az öntözővízzel iszapoljuk be a gyökeret, a süllyedésre is számítva úgy, hogy a gyökérnyak olyan mélyre kerüljön, mint a faiskolában volt.Érdemes karóval védeni az eldőléstől, a szélnyomástól és a vadak rágásától tüskés vesszőkkel, fém vagy műanyag hálóval a törzset.

Az iszapolás célja, a gyökerek levegővel érintkezésének és ebből kifolyólag elszáradásának megelőzése. A módja: gödörbe engedjünk bőségesen vizet, hogy tocsogjon és le tudjuk nyomni a csemetét. Vigyázzunk, hogy a gyökerek inkább vízszintesen sugárirányban kifelé álljanak, mint felfelé.

Öntözés

Napközben ne locsoljunk, mert felesleges, ugyanis elpárolog. Pirkadatkor vagy napnyugtakor, de inkább napnyugtakor. Inkább kútvízzel, mint csapvízzel: jobb a talajnak meg a pénztárcánknak is.

Eszköz

Érdemes valódi, colos gumitömlőt venni, 10-15 évet is kibír, szemben az áruházakban kapható 1/2, 3/4 colos pvc-s UV-álló slaggal, ami csak pár évet bír ki.

Növényvédelem

Különféle módon védekezhetünk a kártevők ellen. Ragadozó rovarokat, madarakat csalogathatunk a kertünkbe. Permetezhetünk növényi hatóanyagokkal, biogazdálkodásban engedélyezett szerekkel és paránylényekkel.
Részletesebben a növényvédelem szócikkben található információ.

Komposztálás

A növények életük folyamán felhasználnak tápanyagokat a talajból, így időnként pótolnunk kell őket. Ezt legegyszerűbben a növényi hulladékok komposztálásával érhetjük el. A talajerő fenntartásáról a komposztálás szócikk foglalkozik részletesen.

Mulcsozás

A mulcsozás/talajtakarás rég bevált biogazda-kellék. Céljai: megőrzi a talaj nedvességét, ezzel egyenletesebbé teszi a palánták sekélyen elhelyezkedő és érzékeny gyökereinek az élettevékenységét; nem engedi nőni a gyomot; következő évben már csak rá kell teríteni a komposztot és kész a magágy és megakadályozza a talaj felső rétegében áttelelt gombaspórák a csapadék vagy az öntözővíz közvetítésével való felcsapódását a növények szárára, leveleire megfertőzvén a növényeket. (Egyes biokertészek szerint a talaj forgatása fölösleges, sőt káros, pedig a vakond is "ás" és "forgatja").

Kiváló talajtakaró anyag az aprított fakéreg, jó talajtakaró réteget képez az érett, kerti komposzt, a gombakomposzt, a szalma, a törek, a lenyírt fű kaszáléka, a tőzeg, a fűrészpor, a fenyőtű, továbbá a durva szemcsés homok és a kavics is.

Ha be van az a leendő veteményes tarackosodva, akkor legjobb, ha letakarjuk az egészet hullámpapírral. A papírdarabok széleinél legyen átfedés. Szórjál rá egy kis földet, legalább annyit, hogy a szél el ne vigye el. A palánták helyét késsel, egy kereszt alakú vágással nyissuk meg. Ha a föld kemény volna ahhoz, hogy ültetőkanállal dolgozni lehessen benne, akkor a papíros takarás előtt ássuk föl. Úgy igazítsuk a palánták ültetésekor a földet, hogy a tövénél legyen egy kis mélyedés. ... A palánták tövénél, a nyílásból nőni fog kifelé a tarack, azt gondosan húzgáljuk. Egyéb helyen nem fog előjönni, ha jól dolgoztunk. Ha a területen csak egynyári ill. tavaszi gyomok vannak, akkor is ültethetsz ugyanígy, csak kevesebbszer kell majd a palánták tövénél gyomlálni.

Szalmával letakart növényt ugyanúgy kell, és lehet locsolni, mint a csupasz földet. Illetve még könnyebben, mert kevésbé folyik szét a víz, és könnyebben elnyeli a giliszták által átfurkált föld. A csigák gondot okozhatnak ilyen időben, a házasakat könnyű összeszedni. A meztelen csigákat, ha kárt okoznak, legjobb sötétedés után két- három órával elemlámpa fényénél összeszedni. A paradicsomot nem nagyon eszik a csigák. A mulcsozásnál nem fontos annyira vigyázni a szén/nitrogén arányra, a talaj felszínén előbb utóbb elkorhad még a forgács is. Illetve a magas nitrogén tartalmú zöld gyom, fűkaszálék használatánál kell óvatosnak lenni, mert ha vastagon (több, mint 5cm) terítjük, kirothadhat tőle a növény

Konyhakerti növények (szamóca, paprika, paradicsom, tojásgyümölcs stb.) talajának takarására fekete fóliát is lehet használni.

Városban

Városban élek, de nem szeretnék éhezni, ezért kertészkedni szeretnék, mit tehetek?

Irány a Városi kert szócikk!