FANDOM


Ha kertészkedésre adjuk a fejünket, jó ha előtte alaposan felkészülünk.

Városi kertész vagyok!

Nem tudni mi okból, de érdemes a Holdnaptár szerint dolgozunk.

Tervezzük meg!Szerkesztés

Milyen növényeket válasszunk?[1]Szerkesztés

Ültessünk az adott tájra jellemző tájfajtákat, régi magyar gyümölcsfajtákat! Szaporítóanyag és esetenként tanácsadás számos génbankban kapható.[1] [2] Őrség-Göcsej almái, körtéi videoriport [3]

  • A zöldségek különböző termésidejű fajtái is kaphatók, pl. hónapos retek után tök, paprika ,paradicsom
  • A fokhagyma kiszedése után az ágyást Újabb felásás és elmunkálás után fejes saláta palántázásával, spenót vagy cékla vetésével hasznosíthatjuk.[2]
  • A borsó vetésénél érdemes több fajtával próbálkozni, fajtán belül 2-5 napos eltéréssel veteményezni, ugyanis a borsó csak nagyon rövid ideig zsenge. Ha egy napon vetjük el az összest, esélyünk van rá, hogy betakarításkor, mire végeznénk a szedéssel, az érési dömping miatt a vége már elöregszik.
  • A szamócákból is érdemes több fajtát ültetnünk, hogy a termésérés időszakát elnyújthassuk május végétől akár július elejéig is.

Vetési tervSzerkesztés

Készítsünk vetési tervet, táblázat formájában, pl: Öko-völgy.

  • Hely szerint válogassuk össze az egymást segítő növénytársításokat.
  • Idő szerint: hónapos retek után azonos helyre ültethető paprika, paradicsom. Az a fontos, hogy azonos helyre csak megfelelő tápanyag-igényű növényt ültessünk.
  • Hely és idő szerint: A póréhagyma magokat márciusban vetjük el 30 cm sortávolságra. Mivel lassan csírázik és nő, helytakarékosság szempontjából érdemes a sorok közé hónapos retket vetni; ezt kiszedjük, mire a póréhagyma megerősödik.[3]

VetésforgóSzerkesztés

  • édenkert.hu[4]

idő[5]Szerkesztés

Fontos hogy a kiültetést csak akkor végezzük el, ha a hőmérséklet már eléri egyenletesen a 15 fokot. A nappali meleg és az éjszakai hideg miatt a palánták akár 1 éjszaka alatt is elpusztulhatnak.

Hova?Szerkesztés

Gazdálkodjunk kertünk minden helyével okosan!

KúszónövényekSzerkesztés

Függőleges felületekre futtathatjuk őket.

Támrendszer nélküliekSzerkesztés

  • Japán vadszőlő, repkényszőlő (Parthenocissus tricuspidata)[7] vagy tapadó vadszőlő [8] termései fontos tápléléka a madaraknak.
  • Ötlevelű vadszőlő (Parthenocissus quinquefolia)[7]

Támrendszert igénylőkSzerkesztés

EgynyáriakSzerkesztés

SövénynekSzerkesztés

Térelválasztónak olyan növényt ültessünk, melynek termése fogyasztható.

GyümölcsfákSzerkesztés

Érdemes azonos gyümölcsből több fajtát ültetni, mert olyan nincs, hogy egyféle betegségre az összes érzékeny. Gyümölcsfák helyigénye megnőve[11]

  • cseresznye, gesztenye: 10x10 m
  • alma, középmagas törzsű: 8x8 m, sövénynek: 4x3 m, karcsú orsónak nevelve: 3x1,5 m
  • kajszi: 7x7 m
  • meggy: 7x5 m
  • mogyoró: 6x6 m
  • birs: 5x4 m
  • mandula: 5x5 m
  • őszibarack, középmagas törzsön: 5x4 m, sövénynek: 4x4, karcsú orsónak nevelve: 3x2 m
  • körszméte, málna: 1,5x0,8-1 m
  • fekete és piros ribiszke 2x1-1,5 m

Meszes, lúgos kémhatású talajokra kajszit, meggyet naspolyát, mandulát telepítsünk, savanyú talajokat az alma, köszméte, szamóca, ribiszke, őszibarack kedveli.[11]

A gyümölcsös nyugodtan lehet a tyúkok kifutója, esetleg a disznók udvara is egyben. Trágyázzák a fákat és megeszik a lehullott, esetleg férges gyümölcsöket.

NövénytársításokSzerkesztés

Érdemes szem előtt tartani, hogy kertünk is egy ökoszisztéma, sok együttműködő fajnak helye van benne. Újonnan permakultúrának nevezett szerves társítások összöállítása a célszerű.
Soha ne monokultúrában gazdálkodjunk, vegyeskultúrkat használjunk a beteegségek és kártevők hatáasinak megelőzésére. Vetésforgózzunk.[12]


Dombágyásos kertművelésSzerkesztés

A lényege, hogy egymásra van halmozva ágnyesedék, levágott fű, egyéb szerves hulladék, majd be van takarva földdel. Ebbe vannak ültetve a növények. A termő területet megnöveli, a komposztálódó szerves anyag táplálja a növényeket és alulról fűti a talajt.Lehet ötvözni a növénytársítással, akkor még jobb eredmény érhető el. Nagy előnye a módszernek, hogy a gyenge minőségű talajon is jó termést hoz.[13]

Növények beszerzéseSzerkesztés

VetőmagSzerkesztés

Különböző áruházakban lehet vásárolni nemesített növények vetőmagjait, melyek fele sajnos selejtes.[14] Keressük magyar gyárak termékeit: Budapesti Kertimag, Garafarm, on-line lehet vásárolni: Primag, Rédei Kertimag, Zöldségtermesztési Kutató Intézet, on-line kereskedők: Vetőmagáruház, Wiandt Vásárolhatunk apróhirdetés útján is. Kérhetünk tájfajta magot a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Agrobotanikai Osztályától, kb. 900 fajta magot tárolnak. Burgonya: Bács-Gazda COOP Kft., Burgonyakutatási Központ

Sajnos az F1-es jelölésű nemesített növények terméseiről nem szerencsés újravetni, ugyanis egyre rosszab minőségű és kisebb terméshozamú növényeket fogunk kapni. 3-4 nemzedékig behatárolt a szaporodásuk.[15]

Krumpli esetében romlás minőségromlás esetén azt tehetjük, hogy a kisebbeket fogyasztjuk, a nagyobb gumókat pedig újravetésre haszáljuk. Gödöllőn létezik olyan paradicsom, amelyik újra vethető és az eredeti növényhez hasonló jó termésű lesz az új nemzedék is.
[16] Különböző ökofalvakban is beszerezhetünk újravethető növényeket.

Bálint Gazda: Hogyan vegyünk vetőmagot? Fémzárasat vagy szabadot?

Ha magunk termeljük saját vetőmagjainkat, figyeljünk a tárolásra, mert nagyban befolyásolja a magok csíraképességét. Amelyik mag nem csíraképes, nem alkalmas vetésre és nem fog kihajtani. A vetőmagok nyugalmi állapotban levő, élő szervei a növényeknek, amelyekben biokémiai folyamatok zajlanak. Ennek következtében a magvak vetésre, termesztésre való alkalmassága az idő folyamán változik és ennek ütemét a tárolás körülményei is befolyásolják. A legjobb minőségben betakarított vetőmagvak is egy idő elteltével elvesztik a csíraképességüket. A bab és a káposztafélék vetőmagja 4-5 évig, a sütő- és spárgatök 6-8 évig marad csíraképes. A sárgarépa, a cékla, a zeller magja 3-4 évig marad csíraképes. A feketegyökér, a kapor, a petrezselyem azonban már egyéves tárolás után elveszti alkalmasságát.[17]

PalántaSzerkesztés

Palántanevelés

Van olyan növény, amit palántázni kell, ha nincs kedvünk, piacon lehet venni palántát. A palántázás rélszeteit később leírom. Cserepes fűszernövényeket vehetünk a Zöldpont Fűszerkertészettől, mely növények megtalálhatók a nagyobb áruházláncok polcain is. Palántát vásárolhatunk Csóron is közvetlenül a termelőtől. Szőlő oltványokat vehetünk a SZÖVET-től. Hol és hogyan vásroljunk életképes palántákat?

FacsemeteSzerkesztés

Vadalanyt ültessük el és arra oltsunk, lehetőleg magról. A köpött magról kihajtó fa a legerősebb.[16][18]A SZÖVET szervezésében lehet vásárolni tavasszal és ősszel facsemetéket. Facsemetét ősszel érdemes ültetni.[19] Gyümölcs és eneriga célú fák értékesítése: Holland Alma Kft., régi magyar gyümölcsfajták értékesítése: Barna és Fiai, Állami Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató-Fejlesztő Közhasznú Nonprofit Kft. és Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó Nonprofit Közhasznú Kft., Bellon Faiskola Debrecen, Gazdabolt Diósjenő, gyümölcsfák értékesítése, kiszállítással: Wiandt, Sieberz, Alveus Kertészet

Öntermékeny vagy önmeddő?Szerkesztés

Figyeljünk arra, hogy a gyümölcsfánkon képes-e virágon belül megtermékenyülni (öntermékeny) vagy sem: Önmeddő esetén csak más fajtájú fáról származó virágporral termékenyíthetők meg.[20][4] Önmeddő fa estén beporzó társáról is gondoskodjunk.[11]

FöldmunkaSzerkesztés

Magágy[21]Szerkesztés

A jó magágy aprómorzsás szerkezetű, kellően laza, de ülepedett, a vetési mélységnek megfelelő mélységben, egyenletesen.
Ha nagyon korán (február vége- március közepe) akarunk vetni, akkor már az őszi ásás után el kell készíteni a magágyat. Így nem kell küszködni a kora tavasszal még nagyon nedves talajjal, ami a talaj szerkezetét is rontja, nem csak a gazda kedvét. A télen jól leülepedik, és a fagyok munkája nyomán nagyon jó morzsás szerkezetű lesz. Érdemes a sárgarépa, a petrezselyem, a pasztinák, a saláta, a retek, a borsó, a hagyma vetéséhez.
Ha később, (március vége- május vége) akarunk vetni, akkor ráérünk tavasszal készíteni a magágyat. Általában a kukorica, az uborka, a paradicsom, a tökfélék, a bab vetését végezzük ilyenkor.

Ha valamilyen időzavar miatt nem tudunk a vetés előtt 2 héttel magágyat készíteni, akkor a természetes ülepedést hengerezéssel pótolhatjuk. Az apró-magvak vetése előtt azonban mindenképpen ajánlatos hengerezni. Vetés után azonban kötelező hengerezni akármilyen nagyságú a mag.

KarózásSzerkesztés

A nagyra növő haszonnövények, mint pl. a paradicsom támasztékot igényelhetnek. Jó karónak való az olasznád (Arundo donax).

ÜltetésSzerkesztés

Magvetés és ületés lépések fotósorozat a Krisna-völgyben.

Magvetés[21]Szerkesztés

A vetés könnyű és pontos elvégzéséhez ügyes kis gépeket lehet vásárolni. A kiskertekben általában több magot vetnek el, mint amennyi az adott területre kell, inkább kiritkítják, kiegyelik a fölösleget. Ez biztonságos megoldás, azonban sok és kényelmetlen munkával jár, ráadásul a megmaradó növények fejlődését is megállíthatja egy kis időre. Ez elsősorban a petrezselyemre és a sárgarépára érvényes.

Trükkök[21]Szerkesztés

  • A legegyszerűbb, bár egyben a legdrágább megoldás a drazsírozott magok vásárlása. A mag keléséhez folyamatosan nyirkos talajra van szüksége, tehát száraz időszakban öntözni kell. Ha a talajban kevés a nedvesség, akkor a drazsé vivőanyaga nem nedvesedik át. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy a mag csírázni kezd, de nedvesség hiányában a csírázás megakad, a csíra elpusztul. Ezért a drazsírozott mag vetése után többször öntözzünk![6]
  • Sárgolyóba is gyúrhatjuk a magokat, így is könnyebb kezelni.[22]
  • A vetőmag hígítása. A nagyon apró magvakat, mint a mák, petrezselyem, sárgarépa lehet hígítani fahamuval, perlittel, fűrészporral, de eltérő fajsúlyuk miatt könnyen különválnak a magoktól. A legjobb megoldás a csírázásra képtelen magokkal való hígítás. Legjobb a régi, már gyanús magokból annyit felhevíteni a sütőben, mint amennyit el szoktunk vetni, és jól elkeverni a vetésre szánt magokkal. Így legalább feleannyit kell egyelni, mint eddig.
  • Papírszalagos vetés. Korai, ráérő időnkben könnyű selyempapírból 0,5 cm széles csíkokat vágjunk, és a tervezett tőtávolságnak megfelelően kis, liszt és víz összekeverésével készült, ragasztócseppeket tegyünk rá. Ez a ragasztó környezetbarát, és gyorsan elbomlik a nedves talajban. A magokat rászórjuk, vagy a szalagot nyomjuk gyengéden a kiterített magokra. A ragasztócseppek akkorák legyenek, hogy csak egy magot fogjanak meg. Szárítás után a vetésig tároljuk. Ha eljön az idő, akkor az előre elkészített vetőbarázdába fektetjük, magokkal fölfelé, majd betakarjuk földdel.
  • Vetőmag adagoló orvosságos üvegből, csak aprómagvak vetéséhez jó. Természetesen készülhet másból is, az a lényeg, hogy jól záró, de könnyen levehető fedele legyen. Minden növényhez külön fedél kell, mert ebbe fúrjuk a mag kiadásához méretezett lyukat. A fúrat akkora legyen, hogy a mag kényelmesen kiférjen rajta. A fúrat ne a fedél közepén, hanem a perem közelében legyen. Először inkább szűk legyen a lyuk, rázogatási próbák után bővítsük annyira, hogy egy mozdulatra 2-4 db mag is kipottyanjon. A tartályt csak félig szabad megtölteni, mert csak így jönnek ki könnyen a magok. Használata: Az adagolót vízszintes helyzetben úgy fordítjuk, hogy a fúrat oldalirányban legyen. Így kell előre-hátra rázogatni a vetőbarázda fölött, a haladás irányában. Ekkor a kirepülő néhány mag nem egy helyre esik, hanem egyenletesen eloszlik. Ahogyan fogy a mag, a fúratot egyre lejjebb fordítjuk. Ez a leggyorsabb, legpontosabb vetési módszer.
  • Vetőmag adagoló hajlított papírlapból. Az előbbinél egyszerűbb, de nehezebb vele dolgozni. A papírlap egyik végét felhajlítgatjuk, hogy a magokat fölfogja, a lap másik végére pedig egy csőrszerű csúszdát hajtogatunk. A betöltött magvakat a vetőbarázda fölött óvatos rázogatással engedjük egyenletesen kipotyogni.
  • Ejtőcső, fájós derekúaknak, egy könnyű, vékony műanyag cső (legjobb a villanyszerelők által használt bergmann cső) melynek egyik végére egy tölcsért erősítünk. A cső olyan hosszú legyen, hogy ferdén tartva a földtől a derekunk magasságáig érjen. Ha csak akkora, hogy függőlegesen kell tartani ahhoz, hogy ilymódon a vetőbarázdába érjen, akkor külön gondot okoz, hogy mindig a megfelelő hely fölött legyen. A ferde csövet viszont csak belehelyezzük a barázdába, azután csak vonszolni kell.
  • Gyors kelés elősegítése lassan csírázó magvaknál. (Petrezselyem, sárgarépa.) Lapos tálcára fektetett újságpapírra (nem fényes) vékony rétegben kiterítjük a magokat, letakarjuk egy másik lappal, és megnedvesítjük, majd tartsuk langyos helyen. A nedvességet gyakran ellenőrizzük. Ha a magvak egyik végén kis sárga pontocskát látunk, akkor gyorsan, de kíméletesen megszárítjuk a magokat, és hamar el is vetjük. Ha hosszabb a csíra, akkor könnyen letörik. A kukoricánál, dinnyénél, paradicsomnál, uborkánál is szokás az előcsíráztatás. Alkalmas a mag csírázóképességének meghatározására is.
  • Sorjelző növények vetése. Ha valamilyen okból elhúzódik a kelés, akkor nem tudunk kapálni, mert nem tudjuk hol a sor, pedig a gyomok már kikeltek. Ezért érdemes a lassan csírázó magok közé néhány saláta, vagy retekmagot keverni, amelyek gyorsan kikelnek, és megmutatják, hol nem szabad kapálni. (A retek tudományos neve; Raphanus, jól csírázót jelent.)

FacsemeteSzerkesztés

A fák helyét kijelölve ássuk ki az ültetésgödröket 1x1x0,8 méter méretben, az aljára érett trágyát vagy komposztot helyezzük és a felső rétegből származó földdel kezdve visszatemetjük annyira, hogy ültetésnél csak a gyökér méretének megfelelő lyuk álljon rendelkezésünkre. A kiültetésnél az öntözővízzel iszapoljuk be a gyökeret, a süllyedésre is számítva úgy, hogy a gyökérnyak olyan mélyre kerüljön, mint a faiskolában volt.Érdemes karóval védeni az eldőléstől, a szélnyomástól és a vadak rágásától tüskés vesszőkkel, fém vagy műanyag hálóval a törzset.[11]

Az iszapolás célja, a gyökerek levegővel érintkezésének és ebből kifolyólag elszáradásának megelőzése. A módja: gödörbe engedjünk bőségesen vizet, hogy tocsogjon és le tudjuk nyomni a csemetét. Vigyázzunk, hogy a gyökerek inkább vízszintesen sugárirányban kifelé álljanak, mint felfelé.[23]

ÖntözésSzerkesztés

Napközben ne locsoljunk, mert felesleges, ugyanis elpárolog. Pirkadatkor vagy napnyugtakor, de inkább napnyugtakor. Inkább kútvízzel, mint csapvízzel: jobb a talajnak meg a pénztárcánknak is.

EszközSzerkesztés

Érdemes valódi, colos gumitömlőt venni, 10-15 évet is kibír, szemben az áruházakban kapható 1/2, 3/4 colos pvc-s UV-álló slaggal, ami csak pár évet bír ki.[24]

NövényvédelemSzerkesztés

Különféle módon védekezhetünk a kártevők ellen. Ragadozó rovarokat, madarakat csalogathatunk a kertünkbe. Permetezhetünk növényi hatóanyagokkal, biogazdálkodásban engedélyezett szerekkel és paránylényekkel.
Részletesebben a növényvédelem szócikkben található információ.

KomposztálásSzerkesztés

A növények életük folyamán felhasználnak tápanyagokat a talajból, így időnként pótolnunk kell őket. Ezt legegyszerűbben a növényi hulladékok komposztálásával érhetjük el. A talajerő fenntartásáról a komposztálás szócikk foglalkozik részletesen.

Mulcsozás[12]Szerkesztés

A mulcsozás/talajtakarás rég bevált biogazda-kellék. Céljai: megőrzi a talaj nedvességét, ezzel egyenletesebbé teszi a palánták sekélyen elhelyezkedő és érzékeny gyökereinek az élettevékenységét[25]; nem engedi nőni a gyomot; következő évben már csak rá kell teríteni a komposztot és kész a magágy és megakadályozza a talaj felső rétegében áttelelt gombaspórák a csapadék vagy az öntözővíz közvetítésével való felcsapódását a növények szárára, leveleire megfertőzvén a növényeket.[25] (Egyes biokertészek szerint a talaj forgatása fölösleges, sőt káros, pedig a vakond is "ás" és "forgatja").

Kiváló talajtakaró anyag az aprított fakéreg, jó talajtakaró réteget képez az érett, kerti komposzt, a gombakomposzt, a szalma, a törek, a lenyírt fű kaszáléka, a tőzeg, a fűrészpor, a fenyőtű, továbbá a durva szemcsés homok és a kavics is.[25]

Ha be van az a leendő veteményes tarackosodva, akkor legjobb, ha letakarjuk az egészet hullámpapírral. A papírdarabok széleinél legyen átfedés. Szórjál egy kis földet, legalább annyit, hogy a szél el ne vigye el. A palánták helyét késsel, egy kereszt alakú vágással nyissuk meg. Ha a föld kemény volna ahhoz, hogy ültetőkanállal dolgozni lehessen benne, akkor a papíros takarás előtt ássuk föl. Úgy igazítsuk a palánták ültetésekor a földet, hogy a tövénél legyen egy kis mélyedés. ... A palánták tövénél, a nyílásból nőni fog kifelé a tarack, azt gondosan húzgáljuk. Egyéb helyen nem fog előjönni, ha jól dolgoztunk. Ha a területen csak egynyári ill. tavaszi gyomok vannak, akkor is ültethetsz ugyanígy, csak kevesebbszer kell majd a palánták tövénél gyomlálni.[26]

Szalmával letakart növényt ugyanúgy kell, és lehet locsolni, mint a csupasz földet. Illetve még könnyebben, mert kevésbé folyik szét a víz, és könnyebben elnyeli a giliszták által átfurkált föld. A csigák gondot okozhatnak ilyen időben, a házasakat könnyű összeszedni. A meztelen csigákat, ha kárt okoznak, legjobb sötétedés után két- három órával elemlámpa fényénél összeszedni. A paradicsomot nem nagyon eszik a csigák. A mulcsozásnál nem fontos annyira vigyázni a szén/nitrogén arányra, a talaj felszínén előbb utóbb elkorhad még a forgács is. Illetve a magas nitrogén tartalmú zöld gyom, fűkaszálék használatánál kell óvatosnak lenni, mert ha vastagon (több, mint 5cm) terítjük, kirothadhat tőle a növény[27]

Konyhakerti növények (szamóca, paprika, paradicsom, tojásgyümölcs stb.) talajának takarására fekete fóliát is lehet használni.[25]

Gyümölcsfa metszéseSzerkesztés

VárosbanSzerkesztés

Városban élek, de nem szeretnék éhezni, ezért kertészkedni szeretnék, mit tehetek?

Irány a Városi kert szócikk!

ForrásokSzerkesztés

  1. Milyen zöldségek nőjenek kertünkben?
  2. Bálint Gazda: A fokhagmya
  3. Bálint gazda: A póréhagyma Poirot kedvence
  4. Édenkert.hu: Tervezzünk idén olyan konyhakertet, ami díszkertnek is jó lesz Google tükör pdf
  5. Ültessünk zöldséges kertet, mert megéri
  6. ^ 6,0 6,1 Bálint gazda: Február eleje
  7. ^ 7,0 7,1 7,2 7,3 Tudatos Vásárló: Árnyékoljunk, szigeteljünk kúszónövényekkel
  8. Tuja.hu
  9. ^ 9,0 9,1 Lélegzet: Zöldtetők és zöldhomlokzatok
  10. Városi veteményes: Tavaszi teendők
  11. ^ 11,0 11,1 11,2 11,3 Dr. Győrffy Sándor: Környezetünk védelme a házunk körül Agroinform tipp 2010. 2. szám, 7. old
  12. ^ 12,0 12,1 FFEK: Kiskert
  13. Tóth János vendég posztja: 48. hozzászólás
  14. Selejtes a kerti vetőmagok fele
  15. L. Márk
  16. ^ 16,0 16,1 M. Géza
  17. Bálint gazda: Mennyi ideig csíraképesek a vetőmagok?
  18. Faültetés magról, Paul Moray: a "favető" ember
  19. S. Zsolt
  20. Bálint Gazda: Öntermékeny vagy Önmeddő a gyümölcsfa
  21. ^ 21,0 21,1 21,2 Édenkert.hu, Gentischer Gábor: 8 apró türkk a kiskerti vetéshez
  22. Permakultúra levelezlőista: 2010. november 7.
  23. B. Nándor
  24. Tibor
  25. ^ 25,0 25,1 25,2 25,3 Bálint gazda: Miért és mivel takarjuk a talaj felszínét?
  26. Permakultúra levelezőlista
  27. Permakultúra praktikák: Béla

Ad blocker interference detected!


Wikia is a free-to-use site that makes money from advertising. We have a modified experience for viewers using ad blockers

Wikia is not accessible if you’ve made further modifications. Remove the custom ad blocker rule(s) and the page will load as expected.

A Wikia-hálózat

Véletlen wiki