FANDOM


wikipedia:hu:Komposztálás
A művelt talaj átlagosan harmincszor gyorsabb pusztul, mint ahogyan keletkezik. A komposztálás és trágyázás során a talajerő-utánpótlásról gondoskodunk ,mely elősegíti az egészséges talaj képőződését. A folyamat során a szerves anyagokból tápanyagokban gazdag komposzt keletkezik.

Mit?Szerkesztés

NövényekSzerkesztés

  • Kikapált és kihúzott gyomok (közepébe)
  • Lekaszált fű
  • levelek (kivéve: dió, vadgesztenye és akác)
    • a diófalevélnek 4-5 év kell, az érett komposzttá alakuláshoz, feltételezem a másik kettő levelinek is elég ennyi idő, ezért érdemes külön komposztálni őket a többitől
  • Papír (legfeljebb 10%)
  • zöldség-, gyümölcs, hagymahéj stb. maradványok
  • kipréselt, kifőzött szőlőtörköly
  • fahamu
  • kávézacc
  • kifőzött tealevél
  • gabona szalma
  • törek
  • kukoricaszár
  • napraforgó
  • dohányszár

SzervestrágyaSzerkesztés

A szervestrágya közvetlenül nem mindig hasznos (pl. a barofitrágyát 1:9 arányban kell higítani, hogy felhasználható legyen), sokszor megégeti a talajt. Ezért érdemes a kertben és a konyhában keletkező szerves hulladékot komposztálni, és a komposzthoz keverni a szerves trágyát.
A komposzt általában nem eléggé gazdag fontos elemekben (N, K, P), de a szervestrágya hozzákeverése növeli a hasznos elemek részarányát. A legjobb az érett istállótrágya. A tyúk-, nyúl-, ló- és kecsketrágya önmagában nagyon erős, megégetné a talajt, ezeket feltétlenül hígítani kell komposzttal, de az istállótrágyát (ami magában is kiszórható) is érdemes.
A gravitációs wc-t néha ki kell pakolni. Az innen kikerülő trágyát is legalább egy évig kell komposztban érlelni az esetleges féreg ciszták elpusztítása miatt.


Óvatosan!Szerkesztés

  • dió-, vadgesztenye (és akácfa) levelet külön kell kezelni más növények csírázását gátló anyagok miatt
  • déli gyümölcsök héjja a vegyszerezés miatt
  • hús, csont az állatok miatt

NE!Szerkesztés

  • műanyag
  • cserép
  • üveghulladék
  • fémdarabok
  • konzervdoboz
  • kavics
  • betondarabok
  • széntüzelésű kályhák salakja
  • bomló és bűzös ételmaradék
  • cigaretta-csikk
  • rongyok és szövethulladékok
  • faforgács
  • színes folyóiratok papírja
  • kiürült növényvédő szeres dobozok, flakonok
  • ne öntsük, vagy szórjuk a komposztra a maradék, illetve hatását vesztett növényvédő szereket.

Hogyan?Szerkesztés

A szerves anyagok érlelésére a kert egyik félreeső, félárnyékos helye lesz alkalmas. A komposztkazal számára nem kell gödröt ásni, mert a korhadás oxigén jelenlétében folyik le.
A komposztálás 4 meghatározója a nedvesség, a levegő, a meleg és a földdel való kapcsolat. Ássunk egy nem túl mély gödröt, melynek alapját vékony de tömörebb anyaggal rakjuk ki, pl. kukoricaszárral, vékony ágakkal, stb. Így a fölösleges nedvesség lefele távozni tud, a talajlakók (baktériumok, giliszták) pedig bejuthatnak a komposztgödörbe. A humuszképző folyamatok kell nedvesség mellett mennek végbe, ezért ne hagyjuk a komposztot kiszáradni. Ha elég sok hulladék összegyűlt, rétegezzük egymásra, 20-30 cm-enként egy kis kőport, és/vagy szerves trágyát rétegezve rá. A komposzt anyagát daraboljuk fel, amit lehet metszőollóval, de az ásó is jó. Ha száraz, öntözzük meg.
Ha túl nagy mennyiségben teszünk egyszerre füvet a komposztra, akkor a fű magas nedvességtartalma miatt kellemetlen szagot árasztva rohadásnak indul, bepenészedik. Ez elkerülhető, ha

  • ... egyszerre mindig csak egy kis adag lenyírt füvet keverünk a komposztba;
  • ... a maradékot kissé kiszárítjuk a napon (némileg szétterítve vagy gyakran forgatva), hogy veszítsen nedvességtartalmából, és csak ezt követően keverjük a komposzthoz. A száraz fűből egyébként érdemes mindig tartalékolni is néhány kupacnyit, hogy a nyári hónapokban a komposztra kerülő gyümölcsöt és zöldséget be tudjuk takarni egy-egy maréknyival - ezzel elkerülhetővé válik a muslicák tömeges megjelenése;
  • ... a fűnyesedéket nem csak magában dobjuk a komposztra, hanem száraz anyaggal keverve (fanyesedék; ágdarálék; szalma; törek; ősszel félretett száraz avar; vegyi anyagokkal vagy festékkel nem kezelt fa forgácsa; esetleg száraz komposzt), ezzel csökkentve a nedvességtartalmat;
  • ... a lekaszált füvet összekeverjük egyéb szerves (lehetőleg összeaprított) hulladékokkal, például bab és borsó szárával, lehullott lombbal, dinnyehéjjal, elnyílott virágokkal és ezekkel elvegyítve rakjuk a komposztkazalba vagy a komposztálóládába.[1]

A tetejét képezzük kúposra, mint a prizmát, majd takarjuk le 20-30 cm földdel. Az így elkészült komposztdomb belsejében megindul a bomlás, mely hőt termel, így a negyedik elem is megjelenik. Ha szerencsénk van, forgatás nélkül is kialakul a humusz, kb. egy év alatt.
A korhadási folyamatot meggyorsíthatjuk a komposzt anyag átkeverésével, levegőhöz juttatásával. Így elkerülhetjük a rossz szagokat.
Az érett komposzt sötétbarna színű, homogén, szagtalan, könnyen kiszórható, környezetbarát anyag.

FelhasználásSzerkesztés

Az érett komposztból négyzetméterenként 2-3 kg-ot ajánlatos kiszórni és azonnal bemunkálni a talajba. Ültetéskor a növények gyökere alá rakhatjuk egy kis földdel a gyökerek és a komposzt közé. Emellé ősszel a foszfát és a káli műtrágyák kiszórása időszerű, mert ezek lassan oldódó vegyületek, amelyekből a tápanyag tavaszra jut a gyökerek közelébe.

EgyszerűsítésünkSzerkesztés

Ha elég gyakran nyírjuk a füvet - nem hagyjuk felmagasodni - akkor érdemes inkább ott hagyni ahol keletkezett, így helyben lebomlik és szerves anyagként táplálja a talajt.

ForrásokSzerkesztés

Bálint Gazda: Komposzt, A Komposztálás tudnivalói
BeGreeny: Komposztálás
FFEK: Kiskerti rovat
HUMUSZ


Forráshivatkozás-hiba: <ref>-ek vannak a lapon, de nincsen <references/>

Ad blocker interference detected!


Wikia is a free-to-use site that makes money from advertising. We have a modified experience for viewers using ad blockers

Wikia is not accessible if you’ve made further modifications. Remove the custom ad blocker rule(s) and the page will load as expected.

A Wikia-hálózat

Véletlen wiki